Az építészeti generáltervezés kapcsán az irodaválasztási szempontok közül a tervezői jogosultság az első, amin egy projekt elbukhat. A rossz döntés ráadásul ritkán a tervezőasztalnál derül ki, sokkal inkább a kivitelezés közepén. Ezért érdemes már az első megbeszélés előtt tudni, mit kérdezzen.
Kezdje a névjegyzék ellenőrzésével!
Építészeti-műszaki dokumentációt csak az készíthet, akinek van érvényes tervezői jogosultsága. Ezt a kamarai névjegyzék tanúsítja, és bárki utána tud nézni néhány perc alatt. A névjegyzék a szakmagyakorlási jogosultságot igazolja, enélkül pedig senki nem adhat le tervet. Ha a kiszemelt iroda nem szerepel benne, ott véget is ér a válogatás.
Ugyanilyen fontos a kötelező tervezői felelősségbiztosítás. Kérdezz rá nyugodtan, mert biztosítás nélkül egy későbbi káreseményt sokkal nehezebb rendezni. A tevékenységeink között megtalálod azokat a tervezési feladatokat, amelyeket egy kézben viszünk végig, az engedélyezési tervtől a kiviteli dokumentációig.
Építészeti generáltervezés: irodaválasztási szempontok a gyakorlatban
A névjegyzék után jön a nehezebb rész. Kiderül, hogy az adott csapat való-e az adott beruházáshoz. Kérj referenciákat, és ne csak látványterveket nézz meg! Sokkal többet mond, ha a korábbi megbízók a határidőkről és a kivitelezés alatti egyeztetésekről is mesélnek.
A személyes megbeszélés is sokat elárul. Aki az első órában végigkérdezi a használati szokásokat, a költségkeretet és a bővítési terveket, az később is figyel. Az építészeti generáltervezés esetében ez különösen fontos, mert egy iroda fogja össze a szakági tervezőket is.
A tervezési program dönti el a többit
A tervezési programot az építtető és a tervező együtt állítja össze. Ebben szerepel a helyiségek listája, a funkcionális kapcsolatok, a költségkeret, a parkolási és közmű igények, valamint az akadálymentesítés.
Meglévő épületnél a megújuló energiaforrások használatát is vizsgálni kell. Műemléknél az értékleltár szempontjai is bekerülnek, régészeti érintettség esetén pedig ezt is jelezni kell.
Ez a dokumentum a tervezési szerződés kötelező melléklete. Ha üresen marad benne egy fontos pont, azt később drágán lehet pótolni. Egy jól működő iroda ezért nem sürgeti az aláírást addig, amíg a program nem áll össze.
Szerződés, művezetés, szerzői jog
A tervezési szerződést írásban kell megkötni. Rögzíteni kell benne, hogy a tervező mikor vonhat be szakági tervezőt, illetve azt is, hogy vállalja-e a tervezői művezetést az építkezés alatt. A díjazás ütemezése szintén idetartozik, a tervezői díj általában a dokumentáció átadásakor esedékes.
A szerzői vagyoni jogokról szóló rendelkezés ugyancsak kötelező része a szerződésnek. Ez akkor válik igazán érdekessé, ha évek múlva szeretnéd bővíteni vagy átépíteni az épületet. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásban mindkét félnek nyilatkoznia kell a jogok státuszáról.
Ha bizonytalan vagy ebben a kérdésben, keresd fel a munkatársainkat, és átnézzük veled a szerződés vonatkozó pontjait!
A döntés, ami az egész építkezést meghatározza
Az árajánlatok összevetése a legkevesebb, amit az építtető megtehet. A jogosultság, a biztosítás, a referenciák és a szerződés részletei sokkal többet elárulnak a leendő tervezőről. Ez a néhány kérdés 2-3 hetet vesz el, cserébe a kivitelezés alatt jóval kevesebb utólagos alkura lesz szükség.
Az építészeti generáltervezés kapcsán az irodaválasztás szempontjai közül a végén gyakran egy hétköznapi apróság dönt. Például fel mered-e hívni a tervezőt egy szombat délelőtti ötlettel vagy inkább kivárod a hétfőt.